A községről először 1299-ben tesznek említést, egy oklevélben.
Ekkor a település a Káta nembeli Csarnavodaiak birtoka, amelyet a környékbeli nemesek leromboltak és kifosztotta. A településnév szláv eredetű. Régi formája, a Csarnavoda még világosan utal a „fekete víz” jelentésre, eredetileg tehát vizet, patakot jelentett, csak később vált a víz közelében lévő település nevévé.
1299, Oklevél | Csaroda
1567-ben tatárok pusztítottak Csarodán, nagy kárt okozva a lakosságnak. A falu nevét 1639-ben írták először egy zálogszerződésben „Csiarodának”. A birtokosok sorában olyan neveket fedezhetünk fel, mint Büdi Mihály beregi főispán, vagy az atyai vár kapitánya, Büdi Farkas majd Büdi István. Az ezerhatszázas években birtokosok voltak még: Surányi Gábor, Kubinyi István, Bornemissza Mátyás, Dessewffy Ferenc, Melich Péter és a Perényiék. 1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfitagja is. A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.
1906, Bay Ilona-lak | Csaroda
A lakosok közül szép számmal vettek részt az 1848/49-es szabadságharcban. 1896-ban még heten voltak tagjai a honvédegyletnek. A falu hazafias lelkületére vall, hogy templomi úrasztali készletei között még ma is őriznek egy nemzeti színű úrasztali terítőt
Az 1900-as évektől…
Az ezerkilencszázas évek elején messze földön híres volt iskoláiról. 1928-ban a levente oktatást és népművelési tevékenységet kiválónak minősítették.
Szinikör | Csaroda
Az új 8 osztályos általános iskolát az 1970-es évek közepén építették. Ettől kezdve körzeti iskolaként működött, ide jártak a hetefejércsei, tákosi, márokpapi felső tagozatos gyermekek is.
Kárpátalja 1939-es visszafoglalása egy, a Magyar Királyi Honvédség által | Csaroda
A Magyar Királyi Honvédség, és azon belül a kerékpáros csapatok első hadmozdulatára 1938-ban került sor, mikor az első bécsi döntés határozatai alapján a magyar alakulatok bevonultak a Felvidékre. Az első, fegyveres összetűzéssel járó konfliktus 1939 tavaszán következett be, mikor a magyar csapatok birtokba vették Kárpátalját. A művelet során a legütőképesebb gyorscsapatokat mozgósítot.
Így indult útnak a Vásárosnamény melletti Csaroda község laktanyájából 1939. 03. 15-én a magyar királyi „Vak Bottyán” 14. kerékpáros zászlóalj is.
A település a térség egyik földrajzi csomópontja, így történhetett, hogy a két világháború között vásártartási joga volt. Évi két országos vásárt tarthattak, a tavaszi (cseresznye) vásárt és az őszi (dinnye) vásárt. A XX. sz. első harmadában működött már postahivatal, Hitelszövetkezet, Hangya Szövetkezet, volt itt szeszgyár, szikvízgyár, gőzmalom. Már 1920-ban is volt a falunak körorvosa, védőnője és állatorvosa is.
1944, Hangyabolt – Csaroda
Szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően politikai szerephez is jutott, XIV. század folyamán például Bereg megye közgyűléseinek színhelye volt.
